Hogyan tervezek 2024-re?

Mostanában többször gondolkodom azon, hogy kibővítsem a blog témáit, és egy kicsit más irányba is kacsintgassak. Végül is a blog nekem egyfajta önkifejezés, így talán belefér. Mivel soha nem a kattintások számára gyúrtam, így nem tudom, hogy marketinges szempontból ennek milyen hatása van, de nekem tetszik a gondolat, így megteszem. 🙂

Elsőként az évkezdéshez kapcsolódóan osztanék meg egy-két gondolatot. Néhány éve már visszatértem ahhoz a korábbi szokásomhoz, hogy az év elején/előző év végén végzek egy kis évértékelést, illetve megtervezem a következő évet. Itt nem (csak) olyanokra gondolok, hogy milyen utazásokat tervezünk vagy milyen jelentősebb események lesznek az évben, hanem, hogy az életem egyes területein milyen célokat fogalmazok meg a következő évre.

Hogyan is történik ez (ideális esetben)?

Évértékelés

A december sokszor már ilyen évértékelő, visszatekintő hangulatban telik. Időnként elmélázok azon, hogy milyen volt az évem, mit akartam megvalósítani, azt hogyan sikerül, az életem egyes területeit hogyan értékelem. Nem kell súlyos dolgokra, meg lila ködre és füstölőkre gondolni, sokszor elég prózai módon, pl. fürdőszoba takarítás közben elmélkedek ilyesmin. Ha eszembe jut valami, ami a következő évi célkitűzéssel kapcsolatos, akkor az egy gyors jegyzetbe felírom, de nagy dokumentálás ekkor még nem történik.

Ezt követően valamikor szánok rá egy napot – ez lehet az év végén vagy a következő év elején is – amikor is leülök és írásban, naplószerűen leírom, hogy melyik területét az életemnek hogyan értékelem, hogyan érzem magam azon a területen. Ezek:

• személyes boldogság
• egészség
• önmegvalósítás (munka+egyéb)
• párkapcsolat
• szülői lét
• egyéb kapcsolatok

Nem szoktam ehhez vonalvezetőt használni, de lehet ilyen segítséget is igénybe venni (pl: https://yearcompass.com/)

Célkitűzés

Az előzőekből általában már elég jól kikristályosodik, hogy milyen célokat fogalmazok meg az adott területen és hogy mik lesznek a főbb prioritások.

El kell fogadni, nem tudok minden területen maximálisan mindent megvalósítani, fel kell állítani egy fontossági sorrendet az adott évre. (Pl. ha építkezést tervezünk az évre, akkor ne ebben az évben akarjuk bevezetni, hogy hetente ötször konditerembe járunk, miközben három gyereket nevelünk és főállásban dolgozunk, szuperanyák és szuperfeleségek vagyunk, mert nem fog menni. – De ha valakinek sikerül, várom a tippjeit 🙂. ) A célokat is papírra vetem, illetve azt is megfogalmazom, hogy nekem az a cél személy szerint miért fontos. A guruk azt szokták mondani, hogy a célok SMART-ok legyenek:

• S=Specific, Konkrét;
• M=Measurable, Mérhető
• A=Achievable, Elérhető
• R=Relevant, Releváns
• T=Time-based, Időhöz kötött

Bevallom őszintén, a konkrétsággal a célkitűzések szintjén szoktam foglalkozni, a többivel annyira nem. A célokat rögtön alcélokra, konkrétumokra is bontom. Például cél lehet, hogy valaki le akar fogyni és egészségesebben akar élni. De ez így túl általános, nem igazán sarkall cselekvésre. Inkább úgy fogalmaznám meg a célt, hogy “le akarok fogyni és egészségesebben akarok élni, ezért rendszeresen mozogni fogok és több zöldséget eszem”.

A következő lépés a célok lebontása konkrét feladatokra és beépítése a mindennapi életbe. A fenti példa alapján megfogalmazható, hogy “le akarok fogyni és egészségesebben akarok élni, ezért hetente kétszer lejárok az edzőterembe és naponta egy tál salátát eszem”.

Ezeket a kis feladatokat azután érdemes nyomon követni és figyelni, hogy valóban betartottuk-e. (Az ilyen kis szokások kialakításáról és fenntartásáról van egy nagyon jó könyv, Atomi szokások a címe, erről majd részletesebben egy következő bejegyzésben.) Azonban még ez sem elegendő, mert akarhatok én 120-féle dolgot csinálni, egy nap nekem is csak 24 órából áll. Itt jön a képbe az ideális hét módszere.

Ideális hét megtervezése

Erről egy népszerű youtube-er, Ali Abdaal egyik videójában hallottam, pedig pofon egyszerű a dolog, hamarabb is gondolhattam volna rá. (A korábbi években csak megfogalmaztam a konkrét célokat és pipálgattam a naptáramban, ha az adott héten is elvégeztem a feladatot.)

Az ideális hét módszer arról szól, hogy készítsünk egy időbeosztást hétfőtől vasárnapig, reggeltől estig és tervezzük meg, hogy ideális esetben hogyan néz ki egy hetünk, hogyan zajlanak a napjaink. Írjuk be a naptárba az összes célkitűzéshez kapcsolódó feladatot, keressünk neki helyet. Ilyenkor könnyen kiderülhet, hogy bizony túlvállaltuk magunkat, ha nem tudunk már az ideális naptárban sem helyet találni az adott tevékenységnek, akkor valószínűleg az életben sem fogjuk tudni ezt megtenni. Legjobb, ha a naptárunkba is beírjuk a célok eléréséhez szükséges rendszeres tevékenységeket, hogy szem előtt legyenek.

Megvalósítás

Ez egy külön téma, a lényeg. 🙂 Mert lehet csodaszép tervünk, ha a kezdeti lendület után már nem foglalkozunk vele, szóval jó, ha időnként év közben is tudunk egy kis időt szánni rá és megnézni, hogy hol tartunk a céljaink megvalósításával, továbbra is relevánsak-e, kell-e valamit igazítani rajtuk, amivel nem jutottunk előre, annak mi volt az oka.

Érdemes?

Érdemes-e erre az egészre ennyi időt és energiát szánni? Hát ez nagyon embere válogatja. Az évet végignézni, értékelni, hogy jó irányba tart-e az életünk szerintem mindenképpen érdemes. A formalizált célok kitűzése nem mindenkinek való, sok ember szeret ennél spontánabb lenni és teljesen elégedett így is az életével. Lehetnek olyan időszakok, amikor valakinek szüksége van összegzésre és áttekintésre, mert olyan változások, döntések elé néz, máskor pedig az élet adja magát. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nálam ilyen szépen, formalizáltan zajlanak a dolgok. A célkitűzés részével nincsen gondom, de a megvalósítás… Hát az néha elég döcögős. Van, hogy hosszabb időszakokra kimarad az is, hogy figyeljem, az adott “heti feladatot” elvégeztem-e (pl. voltam-e edzeni). Ami miatt mégis évről évre nekifutok az az, hogy még a félig való megvalósítással is többet érek el az adott területen, mintha egyáltalán nem foglalkoztam volna vele. Mintha már pusztán a célok kitűzése is a megoldás irányába terelne.