3 tipp a jól működő otthonért

Az előző bejegyzésben végigvettem azokat a kérdéseket, amiket szerintem mindenképpen érdemes végiggondolni mielőtt építkezésbe vagy felújításba fogunk. Most jöjjön további három tipp, hogy otthonunk nekünk megfelelő, jól működő hely legyen.

1. Hajléktalan tárgyak idegyertek!

Érdemes megfigyelni, hogy milyen helyeken gyűlnek fel a lakásban a holmik. Ezek általában olyan tárgyak, amiknek nincs kijelölt helye, vagy a kijelölt hely nem esik kézre. Tervezzük úgy leendő otthonunkat, hogy ezeknek is otthont teremtünk. Nálunk például ilyen “hajléktalan” tárgyak gyűjtőhelye volt a hűtőszekrény teteje, itt kötöttek ki az egyébként az étkezőasztalra pakolt, de onnan étkezéskor eltávolított holmik. Például a naponta használatos vitaminok, gyógyszerek, a megszerelendő apró gyerekjátékok, a megragasztandó hűtőmágnes és hasonlók. Oké, tehát ezeknek kézreeső, de esztétikus tárolási mód kell. Így a szerelendő dolgok a spejzba lettek száműzve egy dobozba, a vitaminok pedig egy esztétikus kosárba.

Lehet, hogy gyerekünk a fürdőszoba szennyestartó helyett mindig a szobája padlójára hajigálja a szennyest? Tegyünk egy szennyestartót az ő szobájába is!

A gyerekek óvodai/iskolai rajzai mindig az étkezőasztalon vagy a konyhapulton landolnak? Tegyünk egy szép kosarat vagy egy fali irattartót a közelébe, ahova tehetjük ezeket.

2. Ne a lakásban készüljünk a maratonra!

Ha már van egy alaprajzi elképzelés, érdemes elővenni egy piszkozati példány és színes ceruzával berajzolni a közlekedő útvonalakat. Mire gondolok?

1. Rajzold be, hogy ha hazaérkezel a nagybevásárlásból, hogyan fogod kipakolni a vásárolt élelmiszert? Milyen messze van a konyha/kamra a bejárattól? Ha több körben kell kipakolni a vásárolt holmikat le tudod-e valahol pakolni például az előszobában, vagy cipővel fogsz átmenni az egész lakáson, ha a lakás túlsó végében van a konyha és a kamra?
2. Ha a vendégeket a teraszon szeretnéd vendégül látni, akkor az italokkal megrakott tálcákkal kényelmesen ki tudsz-e lépni a teraszra? Vagy kerülgetni kell a bútorokat? Ha valami kimaradt, át kell vágnod az egész lakáson, hogy értemenj?
3. Ha valaki mosdóba szeretne menni, megteheti ezt úgy, hogy a többiek nem hallják és a szagok sem szűrődnek ki? Át kell mennie a vendégnek az egész lakáson vagy van elhelyezve úgy is WC, hogy a lakás intimebb részét nem kell érinteni a használatához? Ha hazaérkezve az egyetlen vágyad, hogy mihamarabb elérd a mellékhelyiséget, át kell ehhez menned az egész lakáson?
4. Milyen útvonalon közlekedsz, ha hazaérkezel a munkából és átöltözöl? Hogy teszed le a szennyes ruhát? Fürdéshez magaddal viszed a tiszta ruhát? Hova teszed a szennyest? Aki mos, hogyan gyűjti össze a ruhákat, a mosott ruhát hol szárítja meg, vasalja ki és teszi el?

3. Ellenőrizzük a végeredményt!
Ha kész van egy vázlatos alaprajz, érdemes a napi tevékenységeink közben azon gondolkodni, hogy azt hogyan végeznénk el az elképzelt alaprajz szerinti lakásban? Nem ütköznének-e az egyes családtagok igényei, megfelelően szolgálnának-e minket az egyes funkciók.

Ha megfelelőnek tűnik az alaprajz, készítsünk hozzá bútorozási tervet. Furcsának tűnhet ebben a fázisban azon gondolkodni, hogy konkrétan milyen bútorokat és hova teszünk, de így elkerülhető az a helyzet, hogy az építkezés után csapjunk a fejünkre: “Ha ez az ajtó 10 cm-el arrébb volna!”