5+1 tipp a gondozásmentes kerthez

Nagyon szeretek a kertben tevékenykedni. Kikapcsol, feltölt, jó végigtekinteni a munkám eredményén… Ha van rá időm. Mármint a munkára. És hát szabadidőből az elmúlt években igencsak kevés van.

Néhány éve volt szerencsém egy ismerősöm kertjében járni, amit egy kerttervező tervezett. Éppen virágoztak a levendulák, a törperózsa, gyönyörű volt. Aztán megtudtam, hogy napi két órát dolgozik a kertben (jó, gondolom, nem minden nap, de többször egy héten) ahhoz, hogy fenn tudja tartani ezt a szépséget. Hát nekem nincs napi két órám erre. Még heti kettő is alig. Így nekiálltam komolyabban utánanézni a témának: hogyan tudok kialakítani egy könnyen fenntartható, ugyanakkor dekoratív kertet. Íme 5+1 tipp a “gondozásmentes” kerthez:

1. A helyi adottságoknak megfelelő növények kiválasztása

Azt gondolnánk, hogy ez alap, pedig nagyon nem. Volt szerencsém már kertész által tűző napra ültetett hortenziát gondozni – lehetetlen küzdelem. (Azóta már átültettem őket.) (Többek között ekkor fogadtam meg, hogy a kert megtervezését nem adom ki a kezemből és csak a “segédmunkára” hívok embereket.)

Fényigény:

Az első lépés az, hogy tanulmányozzuk a kertünket, melyik részét mikor süti a nap, melyik része árnyékos, félárnyékos, beleszámítva a szomszéd épület vagy az épített kerítés árnyékát is. Árnyékba, fák alá ne akarjunk napfényigényes növényt (pl. fű, nyári orgona) ültetni, mert bár lehet, hogy kipusztulni nem fog, de csak sínylődik.

Talaj:

A napfényen kívül vegyük figyelembe a kertünk talaját is. Meszes, homokos, agyagos? Meszes talajba ne akarjunk ezt nehezen toleráló növényeket ültetni, még akkor sem, ha esetleg az ültetőgödörben ki is cseréljük a földet. Véleményem szerint a megfelelő minőségű talaj fenntartása sok energiánkat fogja igénybe venni.

2. A növények egyéb jellemzői:

Bár lehet, hogy a helyi mikroklímának megfelelően választottunk növényt, ettől még sok bajunk lehet vele, ha az egyéb tulajdonságaira nem fordítottunk kellő figyelmet. Sok bosszúságtól és munkától kímélhetjük meg magunkat, ha kerüljük az agresszív növekedésű növényeket (pl. trombitafolyondár, lilaakác, bambusz).

Ugyanígy figyelembe kell vennünk, hogy mennyire ellenálló  a kártevőkkel szemben a kiválasztott növény. Vannak növények, amelyek rendszeres gondozást, permetezés igényelnek (pl. rózsa). Ha ezzel nem akarunk foglalkozni, válasszunk más növényt.

Szintén figyeljünk arra is, hogy a növényünk rendszeres metszést igényel-e (pl. elszáradt virágok levágása vagy sövény formára igazítása) vagy nem kell metszeni vagy esetleg évente egyszer kell csak igazítani rajta.

Vízigény: Gondoljunk a növények vízigényére is. Egyrész egymás közelébe hasonló igényű növényeket ültessünk, másrész ha nincs öntözőrendszerünk, ugyanakkor kevés gondozást igénylő kertet szeretnénk, akkor részesítsük előnyben a szárazságtűrő növényeket.

A növények “hulladéktermelése”: Talán furán hangzik, de a növények is termelnek hulladékot. Lehulló levelek, termések, virágok. Ezekre is gondoljunk a tervezés során. Ha egy fának nagy szirmú virága van (pl. tulipánfa), akkor ezt virágzás után bizony össze kell gereblyéznünk, míg a kis szirmú virággal rendelkezőkkel nincs ilyen probléma. A növények termése szintén okozhat problémát. Ha lédús és/vagy nagyobb a termés, akkor az összekoszolhatja a járdát, elcsúfítja a füvet, vagy tönkreteheti a fűnyírót, ezért szintén össze kell gyűjteni.

3. A kert felépítése

Ha könnyen gondozható kertre vágyunk, ezt vegyük figyelembe már a kert “alaprajzának” kialakítása során is. Kerüljük a gyepbe ültetett virágcsoportokat, fákat, amiket nehéz fűnyíráskor kerülgetni. A gyep formájának kialakításakor is törekedjünk a minél egyszerűbb vonalvezetésre, hogy ne kelljen a fűnyíróval sokat manőverezni.

4. Tereptárgyak, utak, szegélyek

A szegélynyírás macerás feladat. Az ember mondjuk egy óra alatt lenyírja a füvet, majd vegye elő a szegélynyírót és essen neki még egyszer egy órán keresztül, hogy a szegélyt is szépen kialakítsa. Ez nem fér bele egy könnyen gondozható kertről alkotott elképzelésbe. Ezért olyan ágyásszegélyt illetve kerti utat építsünk, amely a fűvel egy szintben van, amin a fűnyíró kereke végig tud gurulni. A fűbe ne kerüljön semmi, ami a nyírást ily módon akadályozza, amit szegélyezni kellene (pl. kerti csap, madáretető, sziklakert sziklái).

5. Talajtakarás

A növények tövei között a talajt takarni kell, különben a gyomok egy pillanat alatt felütik a fejüket. Itt két lehetőségünk van: vagy megvárjuk, amíg a frissen elültetett növények annyira megnőnek, hogy összeérnek, és így takarják a talajt (ameddig ez nem történik meg, gyomlálunk), vagy mi magunk oldjuk meg a talajtakarást. Mindkettő előforduhat egy gondozásmentes kertben, az előbbi esetben ha apránként haladunk, csak kis terület van, amit intenzívebben karban kell tartanunk, a másik esetben geotextillel takarjuk a talajt és erre teszünk valamilyen dekorációs célú takarót. Fák alá ugyanakkor nem jó a kavicsos, mulcsos takarás, mert nem tudjuk utána a lehullott faleveleket összegyűjteni, itt célszerűbb, ha valamilyen növényt (pl. árnyékliliom, télizöld meténg) ültetünk talajtakaró gyanánt. 

+1 Az a szép zöld gyep…

No igen, az összefüggő zöld pázsit kétségtelenül éke lehet egy kertnek, ehhez azonban sok munka szükséges, nem csak a heti (vagy heti kettő) fűnyírás. Gyepszellőztetés, trágyázás és folyamatos küzdelem a gyomokkal, betegségekkel. Ha nem akarjuk ezt a sok munkát, három dolgot tehetünk:

1. Teljesen lemondunk a gyepről: Ez nem egyenlő a kert lebetonozásával, nagyon szép kialakításokat lehet találni a neten. Most csak néhány:

2. Nagyobb felületen alkalmazunk talajtakarókat: Ezzel csökkenthetjük a munkaigényesebb terület nagyságát. Nemsokára jövök egy válogatással, az általam kedvelt talajtakaró növényekből.

3. Virágos gyepet ültetünk: Nem harcolunk a virágokkal, sőt, olyan gyepet ültetünk, ami egy vadvirágos réthez hasonlít. Ezt elég évente kétszer kaszálni, viszont sajnos a taposást nem jól tűri. Másik lehetőség, ha nem a vadvirágos gyeppel próbálkozunk, csak virágmagokkal (pl. százszorszép, fehér here) kevert fűmagot használunk.